Ellátogattam a Magyar Kézművesek Boltjába. Már másodszor próbálkoztam. Az első alkalommal túl korai időpontban mentem, bár a nyitvatarás nincs kiírva, de gondolom, minimum 10-11 óra körül nyit. Másodszorra sikerült. A pozitív benyomásaimat írnám le először, pusztán mert szeretem elsősorban a jó oldalról szemlélni a dolgokat:-)
A kiállított cuccok egytől-egyig csodálatosak, senkit sem szeretnék név szerint kiemelni, de volt amitől elállt a lélegzetem, bár egy régi-régi technika újraálmodásáról van szó, de élőben most láttam először. Jó volt, mint egy kiállítást együtt látni, aki arrajár (Kékgolyó u. 28.) mindenképpen szánjon rá legalább pár percet.
És itt most muszáj a fájó részletekről is szólnom:
Ha nem célirányosan keresem az üzletet, soha nem vettem volna észre. Az első alkalommal egy krétával kézzel írt fekete tábla jelezte, hogy nem csak vendéglátóipari egység, hanem míves termékek tárháza is. Másodjára már az sem volt kitámasztva. Szóval sem tábla, sem kirakat, csak a befogadó kávézóé, ami viszont a maga műfajában persze gusztusos, kellemes hely. Szóval egy kicsivel több figyelemfelkeltés nem ártana meg. Persze nem ismerem a tulajdonosi/üzleti hátteret, lehet hogy ez is egy nagy eredmény, hogy együtt egy helyen megjelennek ezek a portékák mégiscsak? Hogy realizál-e eredményt a Magyar Kézművesek Boltja, nem tudom. De mint egy kiállítást az eziránt fogékonyak számára, érdemes megnézni!

Befejeztem az előző bejegyzésben félkész állapotban látható tornazsákot. Az alsó része (életem első!!) saját festésű anyagából van.



Ez nem volt szándékos, csak a levendulás zsákok csipkéjét akartam megfesteni, de olyan jó sok festőlé lett, hogy belekívánkozott egy darab fehér vászon is. Ahogy jött, egyszerűen, semmi csomózás, semmi extra. Használható lett, szerintem.
A maradék 30-40 cm csipkét ilyesmi apró dolgok díszítésére fogom felhasználni:

A múlt heti esős napok után a természet megajándékozott minket ezekkel a kincsekkel, amit kutyasétáltatás közben találtunk a közeli erdős domboldalban:


A Fény utcai piacon, kedd és csütörtök kivételével minden nap 9-11 között van lakossági gombavizsgáló, ahol szakemberek minősítik a talált gombákat. Szerencsére nekem munkába menet egyébként is útba esik.
Ezekből mennyei lakoma lett.
Pénteken megérkezett a Diustól vásárolt kockás anyag, amibe muszáj volt belevágnom. Első felindulásból ez a zsebes tornazsák/oviszsák jött ki belőle:

Emiatt félbehagytam a Sárának készülő tornazsákot, ami a hétvégi családi programok miatt kénytelen holnap estig várni a befejezésre. A nagyja már úgyis kész:

Ideje lenne valamit írnom ide, bevallom sokszor ideülök, de leginkább a mások blogjait olvasgatom.
Ami az "alkotómunkát" illeti, fejben nagyon sokat dolgozom:-) Valóságban már nem olyan sokat, jó az idő, folyton ki a kertbe, a rétre, az erdőbe.
Azért, hogy mégis dokumentáljak valamit, íme:
Úton vannak ezek az apróságok, remélem holnap este már új tulajdonosukat boldogítják:

Leánykám telefonja kapott egy szép kis csajos tokot:


Ezt a piperetartót maradék bútorszövetekből készítettem, a rózsás anyagból még egy darab telik ki, a bézsből fog még ez-az készülni.


És ha már itt vagyok, megmutatom Szerénykét, aki épp önkényes lakásfoglalást hajtott végre, de senki nem foganatosított ellene kilakoltatást. Azért az esetet fotóval dokumentáltuk.